2010.11.01. 16:45
És itt jön a coming out..
Úgy három héttel ezelőtt egy reggel bementem a fürdőszobába, és már az ajtóban megéreztem a szoba közepére dobott pisis pelenkát. Mi több, majdnem rá is dobtam a taccsot.
Még aznap elmentem a gyógyszertárba, és vettem három terhességi tesztet. A nő el akarta magyarázni, hogyan működnek. Fölösleges, mosolyogtam fáradtan, nem is értettem, honnét veszi a bátorságot, miután éppen négy gyerekkel voltam körülvéve, igaz, abból csak kettő volt az enyém. De korkülönbség alapján lehetett volna mind a négy is.
Másnap reggel kilőttem az első tesztet. Olyan csíkos lett, mint egy zebra. Rossz a teszt, rossz a teszt. Miért ne lehetne hibás, gondoltam higgadtan, mert az nem létezik, hogy én, aki minden egyes gyerek előtt hormont szedtem hónapokig, hogy én, akire rárohadnak az intimbetétek, hogy én, aki mindig vigyázott, csak egyszer, csak egyszer nem.. Én, én, aki a jövőmet tervezgettem, a sajátomat, én, aki már állás után nézelődött, aki önéletrajzot küldözgetett, aki épp kezdett kiszabadulni a pelenkahalmok fogságából, aki épp el akarta ajándékozni a babakocsit, én, én, ééééén terhes legyek.
És jött a második teszt. Erős csíkok, nem ám valami kis maszat a rubrikában, nem. Idegroham, sírógörcs, tépelődés, dráma. Napokig. És a kín, hogy senkinek sem mondhatom el. Bezárkóztam a lakásba, L téblábolt körülöttem, a gyerekek megszeppenve jöttek-mentek, hogy a mami nem érzi jól magát, minden barátnőm vállán zokogtam egy sort, közben megjött a hányinger, a szagérzékenység, a rossz közérzet, rossz szájíz, és csak süppedtem a depibe, és csak hanyagoltam mindent magam körül. Megint jön az óriási has, a engeteg hülye vizsgálat, az örökös fáradtság, a nemalvás, a szülés, szoptatás, pelenkahegyek..
A válasz a kézenfekvő kérdésre az, hogy nem, nem vetetem el. Én ezt nem tudom megtenni. És ide raknék is egy pontot. Erről én még beszélni sem tudok. Annál inkább, annál többet arról, hogy miért éppen velem, hogy miért éppen most és hogy mi lesz ezután. Mert ugye négy gyerekre már nem elég nagy az autó (aminek éppen ebben a hónapban fizettük ki az utolsó részletét, nem mellesleg nagyon szeretjük), nem elég nagy a lakás, nincsen elég segítség. Négy gyerekkel minden bonyolultabb, minden drágább, egy minőségi ugrás, további hibernáció nekem, még nagyobb felelősség L-nek, aki már lassan nem is alszik a sok meló miatt. A kölcsönről, amit fel kell vennünk, és az ezzel járó kiszolgáltatottságról inkább ne beszéljünk. Számíthat rá, aki erre legyint, vagy nevet, annak leharapom a fejét. Mert ez nyomasztó, mert ez kiborító, mert nekem ez a legrosszabb az egészben.
Megéri? Kérdezik tőlem sokan suttogva, együttérzően, racionálisan. Én pedig nem tudom. Őszintén, magam sem tudom. Csak érzem, hogy ez az út lehet, hogy nehéz, sőt, nyomasztó, ám a másik egyszerűen nem járható. Így aztán bízni kell. Remélni. Mert ahogy a nőgyógyászom fogalmazott, ennek a babának kisebb volt az esélye, mint egy lottóötösnek. Nagyon akart minket. Hát nem csaphatom be előtte az ajtót, nem visz rá a lélek.
Majd lesz valami. El fogok jutni A-ból B-be. És ha megszületik, úgy fogom érezni, hogy én tulajdonképpen mindig is így akartam. Hogy nincsenek véletlenek. Hogy csak az első pár év olyan kutya-kemény.
De lehet, hogy ennél nehezebb már sosem lesz, mint most. Most, mikor még csak úton vagyok. A-ból a B-be.
37 komment
Címkék: anya változás gyerekek tesó
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
nanemárrr 2010.11.01. 17:38:36
nyúlmama 2010.11.01. 19:24:37
Fel afejjel4
A sógornőm negyven volt majdnem, mikor is teszt kellett neki-egy 14 és egy majdnem 10 mellé.
Ééééés-igazi szerelemgyerek lett, nyugis, alvós, cuki, most 2,5 és a bölcsit kezdi.Ettől függetlenül totál megértelek, csak bíztatásként írtam.
ildisz 2010.11.01. 20:24:47
Ficus Kinky 2010.11.01. 21:56:44
Vakmacska 2010.11.01. 22:29:44
Ebben a cipőben jártam nagyjából másfél éve, csak más miatt - az én babámnak se volt matematikailag esélye, nem tudtuk, milyen lesz és hogy állunk majd hozzá meg egymáshoz, és most sem tudjuk, milyen lesz hetven meg hatvan évesen, hogy épp akkor húszéves.
Én is úgy voltam vele, hogy igen, a dolog nem egyszerű, de a másik út nem járható, hogy akkor elveszíteném a "második életemet" ami lehetővé tette anno, hogy ép ésszel túléljek valami nehezen túlélhetőt, és aminek jobb szimbóluma nem is lehetett volna. Ettől a hétköznapi nehézségek megmaradnak és nem lesznek kisebbek, de mégis.
Gratula, bár tudom most nem feltétlenül így érzed, hogy van mihez:))
Farkasokkal táncoló 2010.11.01. 22:39:29
Jó helyre születik az a kicsi...
Krinya75 · http://en-mozaikok.blogspot.com/ 2010.11.02. 01:05:26
Laliath 2010.11.02. 07:19:25
Abszolút megértem, hogy nem látsz más utat, én se látnék. Minden rendben lesz, mert egyszerűen rendben kell, hogy legyen. Ez a baba nagyon hozzátok akart kerülni, és biztos jó oka van rá :)
Ölellek.
Lapis Lazuli 2010.11.02. 07:35:44
Temptation 2010.11.02. 08:15:18
Először is, hogy tudjál egy kicsit megnyugodni.Én boldog vagyok a négyemmel, igaz, nekem a három már nagyobb volt, amikor a kicsi született.Anyagilag nagyon nehéz nekünk,de van olyan sok minden, amiért jó így.
Az egyik kolléganőmnek egy 16 és egy 8 éves fia van, most január végére jön a harmadik.Ők sem akartak többet.Átment ezen, amin Te, sírt, nehezen tudta feldolgozni, de az abortusz nála sem volt választható lehetőség.Most már látom, hogy milyen örömmel várja, hogy élvezi, milyen büszkén, boldogan mutatja az uh felvételeket.Kívánom, hogy néhány hét múlva Te is itt tartsál.
képes 2010.11.02. 08:37:47
Meni 2010.11.02. 08:42:40
Panzej 2010.11.02. 09:04:58
Mindazonáltal elgondolkodtam már azon, például, hogy fiú lesz-e vagy lány. Aztán rájöttem, hogy talán még sosem volt ennyire mindegy.. :-)
Köszönök minden drukkot, rám férnek, és elnézést előre is, ha egy kicsit többet fogok nyavalyogni mostanság Mert ez nekem az egyik legnagyobb segítség, Hogy ide le merem írni amit őszintén gondolok.
Panzej 2010.11.02. 09:41:40
De négy!!! Már a szemnek is brutál. Ahogy zizegnek, ahogy mindenhol ott vannak.. Éjszaka órákig nem alszom, csak sakkozok, számolgatom a pénzt, pánikolok. Meg rosszul vagyok.
Valaki azt mondta, két gyerek a sztenderd, három a bátor, négy az őrült.
Ez így is van. Sosem tudtam, hogy őrült vagyok.
Panzej 2010.11.02. 09:42:52
anyatájger 2010.11.02. 09:44:49
csatlakozom az előttem szólókhoz : nagyon jó helyre kerül a kicsi!
kitartás, nagy ölelés és rosszullétmentesség megy ezerrel :)
Anameridián 2010.11.02. 10:25:33
Imádlak olvasni itt is és bárhol!
Gratulálok szívemből! Nem véletlen, hogy ez a kicsi benneteket választott, biztos érzi, hogy itt igen jó helye lesz.
Kitartás és nem is tudom még mit mondhatnék, nekem csak 1 kislányom van eddig, de így is nehéz néha, pedig a férjem pont 4-et szeretne. Akár lányt. :)
Bár nem ismerlek személyesen , de a posztjaid és kommentjeid által nagyon megkedveltelek, úgyhogy puszillak!
párizs 2010.11.02. 11:16:47
Nem tudom miért, de én olyan nagyon örülök ennek a hírnek!!!! Még azután is, hogy elolvastam az egész bejegyzést, valamiért nagyon pozitívan érzek veletek kapcsolatban. És minden előttem szóló olvasásakor csak bólogattam. Én mindig azt mondtam, hogy kettőnél több gyerek nem kell, de ha a helyedben lennénk én sem döntenék másképp. HAJRÁ! Szorítok, szurkolok, energiát küldök, és nem tehetek róla, de nagyon örülök!!
zuzmó 2010.11.02. 13:46:03
motymoty 2010.11.02. 15:17:29
Tejbajusz (törölt) 2010.11.02. 15:22:15
Ez a Rock'n'Roll !!!
Tejbajusz (törölt) 2010.11.02. 15:22:47
Temptation 2010.11.02. 15:33:49
Én imádok végigmenni az utcán az összes gyerekemmel, és büszke vagyok rájuk.Nagyon.
Csipkebogyó 2010.11.02. 15:38:09
Fahéj és Feta · http://www.fahejesfeta.blogspot.com 2010.11.02. 15:58:42
Nyugodtan nyafogj es nyugoskod! En mindenkeppen olvasni foglak titeket!
Imadom a stilusodat!
iSpongya 2010.11.02. 17:09:58
Kívánom, hogy hamar jöjjön el az a perc, amikor őszintén tudsz örülni a legújabb gyümölcsnek.
khushi 2010.11.02. 17:58:46
A 'Sors tudja' bekezdésekkel viszont nagyon nem értek egyet.
korcsolya 2010.11.02. 18:44:19
Erre mit látok! Könnyezve olvastam, és bár nem ismerlek személyesen, kicsit olyan vagy nekem már, mintha ismernélek. Ezért talán még jobban örülök. Mikor megírtad azt a posztot, a "Nem lesz többé kisbabámat", akkor konkrétan sírtam, és talán írtam is valami nagy okos közhelyet, hogy soha ne mondd, hogy soha. Igazából titkon drukkoltam, hogy hozzátok jöjjön még baba, mert a blogból és a Palkónaplóból is árad, hogy mennyire nagy nálatok a harmónia, és életetek része a humor, ami szerintem elengedhetetlen a boldog családi élethez. És az ilyen kiegyensúlyozott, elégedett gyerekekből lesznek a normális felnőttek, szüleikből pedig a büszke, nagycsaládos, sokunokás nagyszülők. :)
Az anyagiakkal kapcsolatban én is mindig görcsben vagyok, pedig nálunk még csak két gyerkőc van. Alapállásban négyet szeretnénk, de én is állandóan osztok-szorzok, ide rakok-oda rakok kisebb-nagyobb összegeket fejben... és mégis nagyon nehéz félretenni. Szóval nagyon megértelek. De számomra sem létezne másik út. Ez a baba jönni akart. Én hívő ember vagyok, épp ezért én ezt másként mondom, de a lényeg ugyanaz. És biztos vagyok benne, hogy hamarosan elmúlik ez a páni félelem, és ahogy nő benned a kis magzat, úgy fejlődik majd benned a vágy is, hogy láthasd, érezhesd, foghasd őt.
Hiszen már most szereted. :)
ejeeje 2010.11.02. 20:52:09
Dortje 2010.11.03. 10:03:44
Én nem a fenti mondatokat ismerem, hanem, hogy az elsőnél kifertőtlenítik, a másodiknál lenyalják, a harmadiknál a kutya szájából veszik ki, a negyedik meg már maga gondoskodik a cumijáról...
herbivore (törölt) 2010.11.05. 14:35:10
tudom, tudom, de akkor is :)
Pelo · http://ujrapelenka.blog.hu 2011.01.19. 15:44:48
Nekem is az jutott eszembe amikor láttam az infót, amikor búcsúztál az 'utolsó' kisbabádtól, és akkor arra gondoltam, talán nem Palkó lesz az utolsó.
Fel a fejjel, kitartás!
Ahová Isten báránykát ad, ad oda legelőt is!
macskaszemű 2011.01.20. 09:18:42
Most olvastam a BA-n a hírt, és idejöttem utánajárni.
Maximálisan átérzem ezt az írásodat, nagyon sok erőt kívánok. Fantasztikus nő vagy, így ismeretlenül.
És gratulálok is, mert nálad nagyon jó lehet gyereknek lenni.
:)
ani2 2011.01.20. 21:46:05
Szivbol gratulalok! Fel a fejjel! Ha a kezedben lesz a picuri biztos ugy fogod gondolni, hogy megerte es semmi penzert nem adnad. :) Esetleg ujabb babanaplo, mar a bezzeganyan? ;)
Utolsó kommentek