2010.08.07. 10:20
Oké
Ahogy telik-múlik az idő, egyre jobban élvezem a gyerektelenséget. Még két nap, de felőlem lehetne egy hét is akár. És ezt már hangosan is ki merem mondani, mindenféle micsodaanyaazilyen, minekazilyennekgyerek feeling nélkül is. Furcsán megkönnyebbült szívvel. Mert azért van fény az alagút végén. Nem is olyan nehéz ebbe beleszokni.
Szóval, röviden összefoglalva, úgy tűnik, fogom én még élvezni az életet, nagyra nőtt kölkök mellett is, ha megélem.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek