Még mindig szedálva vagyok. Két kanna stresszoldó tea tegnap, snassz módon, kólával nyomva fel az agyamba, lefekvés éjjel egykor, kelés fél hétkor.

Stressz az aztán tényleg nincs. Szép nagy egyetértésben vagyok magammal, love and peace nekem, a csí itt folydogál a lábam előtt. Csak úgy tocsogok benne..

Ma jöhetnek a számlák, a Jehova tanúi, fellökhetnek az utcán, és a villamos is becsaphatja az orrom előtt...amit csak akar. Ma 20 km/h-val megyek a kölkökért az oviba, és blazírt képpel fogom hisztiző Micimmel végigtörölni az aszfaltot. Ha kell, akkor a kocsiig. Palkó ma üveges kaját eszik, és nekem nem lesz lelkiismeret-furdalásom. Ja, és Lackónak nem kell fürdenie este, ha nem akar.

Ez van. Ma nyugodtan kihasználhattok, megmondhatjátok nekem a magatokét, úgysem fog eljutni az agyamig. Gyertek fel, írjatok, hívjatok. Csak mosolyogni fogok. I have it all. Tök jól vagyok, minden héten kéne egy ilyen nap. És utána egy erős kávé.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.