2011.08.28. 21:58
Upsz...
Tudom, tudom... Én is így voltam vele. Mikor először megláttam, én sem tudtam hirtelen, sírjak-e, vagy nevessek. Mert mikor elképzelem azt a hosszas és precíz munkát, amit Palkó fejtett ki a tökéletes eredmény érdekében, majd meghalok a nevetéstől. Másrészt sírok, hiszen Palkó vagy már kétévesen kockazsonglőr, vagy elég soká matathatott a konnektorral - felügyelet nélkül. Négy gyerekes hendikep. És igen, ez is azt bizonyítja, hogy a tb köteles lenne nekem még egy szemet varrni, lehetőleg a hátamra.
Hiszen Palkónak is, mint minden más gyereknek tabu a konnektor, még akkor is, ha nálunk mindegyikben beépített gyerekzár lapul. Mert az nálunk van, másutt meg másképp van. Vagy nincs.
És ez még csak a kezdet. Hol van még a kaja, pia, nő, rákkendroll. Na ugye.
Pedig a kocka már el van vetve.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Bubó 2011.08.31. 23:02:54
Ügyes!
De kíváncsivá tettél (a csak 2 szemmel megáldott aggódó anyukát): milyen az a beépített gyerekzáras konnektor? Nálunk csak utólagosan behelyezhető fehér "vacak" van beletéve. Ez valami új, valami biztonságosabb?
Üdv,
Zsuzsa
Bubó 2011.08.31. 23:04:47
Panzej 2011.09.12. 23:10:06
Panzej 2011.09.12. 23:15:27
Bubó 2011.09.12. 23:20:02
Bubó 2011.09.12. 23:25:43
Most olvastam a legújabb bejegyzésedet.Tetszik. Igen, kell a gyerekek nélküli nyugodt pár óra, amikor az ember visszakapja önmagát. És újra "csak egy ember, csak egy nő", aki szabadon beoszthatja, hogy mikor-mit csinál. Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretjük az életünket. Egyszerűen kell a regenerálódás. Én így hívon azokat a pillanatokat, amikor elszökök a gyerekek elől.
Bubó 2011.09.12. 23:28:47
Jó éjt!
Zsuzsa
Utolsó kommentek