Annyira kedves, amikor vadidegenek másznak bele az életedbe, oldják meg a problémádat, adnak neked kéretlenül jótanácsot.

Mint ma is, amikor az ötbetűs hiperben két szekrénnyi távolságra magam mögött hagyva Micit és Palkót elmentem három doboz tejfölért. Palkó benn ül a kocsiban, Mici a kocsi túloldalán tornázik pehelysúlyával, ahogy szokott, köztük pedig egy nő magyaráz, majd meglátva engem összevonva a szemöldökét csak ennyit mond: - Javasolnám az anyukának, hogy legközelebb egyedül jöjjön vásárolni, mert ez, így, hogy nem figyel a gyerekeire, balesetveszélyes.

Nekem meg szépen elöntötte a méreg a fejemet. Naná.

- Nem hiszem, hogy otthon hagyni őket egyedül a lakásban kevésbé volna balesetveszélyes. Mert jelenleg más opció nincs. Ja, és még egy gyerek szokott lógni a kocsin, itt az oldalán, ni! - Mutattam kecses mozdulattal a bevásárlókocsi jobb oldalára, majd gyors léptekkel elhagytam a helyszínt.

Azért az jólesett, hogy a nő álla lehullott, és még utánam is szólt, hogy: - Magának három gyereke van? Pedig olyan fiatal!!

Mit jólesett. Az igazság az, hogy bearanyozta a napomat.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.