Állok az oviban a csoportszoba előtt, és várom Lackót. Sosem tudok elég későn jönni ahhoz, hogy elégedett legyen, legózna éjjel és nappal, pláne, ha Boti és Gellért is vele építkezik, überpláne, ha Hanga szőke tincsei is képben vannak. Lackó sokat komolyodott a nyáron, látszik, hogy jövőre iskolás lesz, mondja az óvónéni, miközben szelíd ráhatással próbálja leszedni morcos gyerekemet a galériáról, én meg nézegetem a csoportszobát, milyen vidám, világos, mikor egyszer csak befut Boti mamája, és egyenesen nekem szegezi a kérdést: -Ti tudjátok már?
- Nem, még nem tudjuk, válaszolok magától értetődően, mert nekem, akárcsak az összes többi nagycsoportos szülőnek, nem kínai a kérdés, pontosan tudom, hogy miről van szó.

Iskolaválasztási lázban égünk, információkat gyűjtünk, izgulunk, mert szeretnénk a lehető legjobb döntést hozni, és közben egy kicsit sajnáljuk a kölkünket, hogy ez az utolsó év, hogy vége a gondtalan játéknak, eltűnnek majd a kis barátok, az óvónénik, a megszokott udvar.

Már tavaly is foglalkoztatott a kérdés, de azzal a megnyugtató érzéssel a háttérben, hogy ez még csak tapogatózás, tapasztalat gyűjtés, még minden képlékeny, távoli, homályos. A bonyodalmakat csak fokozza, hogy el vagyunk kényeztetve iskolák szempontjából, ugyanis rengeteg van belőlük a környéken.

Érdeklődtem itt-ott, persze, kikérdeztem az iskolás mamákat, megtudtam a környező iskolák profilját és a férjem álláspontját, ami persze gyökeresen eltér az enyémtől, de ennyi. Lébecoltam a jó kis langyiban, hogy ezzel még nem kell foglalkozni, még van egy csomó idő, néha még a hátamat is megveregettem, hogy azé' tök jó fej mama vagy, hogy már most gondolsz az iskolára, mikor a gyereknek még másfél éve van odáig, gratula, tényleg. Most meg itt van, szalad már a szeptember, nincs messze a március, én pedig azon gondolkodom, hogy mik is legyenek a szempontok, mi az ami igazán fontos az iskolaválasztásnál?

1. Az óvónéni véleménye: Az óvónéni naponta nyolc órát tölt évközben a gerekemmel. Ismeri már négy éve, pontosan tudja, mik a gyengéi, az erősségei, és ezeket őszintén el is mondja. A véleménye fontos, kívülállóként sokkal jobban meg tudja ítélni a gyerekemet, mint én, semleges, nem akar a javaslatával befolyásolni sem engem, sem a gyerekem jövőjét. Ismeri a környező iskolák elsős tanító nénijeit.

2. Az iskola profilja, szellemisége: Fontos, hogy mennyire tud vele a gyerek és a szülő azonosulni. Ma már hatalmas a választék az alternatív, alapítványi, felekezeti stb iskolákban. Népszerűek a "versenyistállók", a szigorú, poroszos iskolák. Bevallom, mi is kacérkodtunk eggyel, egészen addig, míg valaki tapintatosan megkérdezet, hogy miért is? Lackó olyan nehezen kezelhető gyerek? (Nem.) El akarjuk nyomni a kreativitását? (Nem.)

3. A tanító néni: mindenütt azt hallom, hogy ne iskolát, tanító nénit válasszak. Ezt én nem tartom egy jó megközelítésnek, mert bár a tanító néni személye nagyon fontos, az iskola szellemisége, profilja, híre fontosabb. A nyílt napokon megismert tanító néni maximum két évig viszi majd az osztályt. Utána új tanító nénik jönnek, akik már nem választhatók. És ki tudja, hányszor cserélődik majd az ofő a felső tagozaton.

4. A távolság: Ne legyen nagyon messze. Most kilencig kell beérni az oviba, és így is rendszeresen elkésünk. Mi lesz majd, ha háromnegyed nyolcra járunk?

5. Az infrastruktúra: Világos, jó felszereltségű tantermek, nagy udvar, jó levegő, az iskola körül kis forgalomú utcák, klassz tornaterem, menza, gondnok a kapuban, biztonságos környék etc.

6. A lehetőségek: Milyen különórákra van lehetőség? Milyen nemzetközi kapcsolatai vannak a sulinak? Milyen pluszt ad a többi iskolával szemben? Milyen a napközi?

7. Mit akar a gyerek?: Én megkérdeztem Lackót, hogy milyen iskolába szeretne menni. Ő azt válaszolta, hogy olyanba, ahol lehet kézműveskedni, meg angolt tanulni. Tehát nálunk az is szempont, hogy legyen mondjuk rajzszakkör a suliban.

Gondolom, hogy a felsorolás nem teljes, és még biztosan van kismillió olyan szempont, ami most hirtelen eszembe sem jutott. Mindenesetre megköszönöm mindenkinek, aki hajlandó velem megosztani a tapasztalatait.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.