2010.09.30. 22:56
Túléltem
Brékó-brékó, egy mozsárban alaposan összetört Panzej jelentkezik, aki azon csodálkozik, hogy még él és mozog a tegnapi edzés után. Tanulság, hogy tornára nem megyünk vizesflakon nélkül, valamint tisztelettel elismerjük, hogy van még nagyobb szadista a negyedikes tornatanáromnál, rettegett Béla bácsinál is.
Bevallom hősiesen, hogy az én itthon fittnek számító alakom a tizenkilencedik percnél kidőlt, onnét már csak takarékon ugráltam, és képtelen voltam levenni a szemem az óráról, ami éppen a fáradhatatlanul ugrándozó oktató hölgyike feje felett függött, és amelyen a percek annyira de annyira lassan teltek, hogy úgy éreztem, itt valami turpisság van, és nem mertem oldalra pillantani, mert erős volt a gyanúm, hogy ha egy másodpercre oldalra pillantok, akkor visszaugrik a mutató, minimum öt percet.
Nagy flegmán kinnhagytam a vizes üvegem, mondván, hogy nehogy má' egy órát nem bírok ki víz nélkül, ezért az óra második felében végig ájulással küzdöttem, és azt hittem, hogy ennek a kínzásnak soha, de soha nem lesz vége. Úgy negyvenhárom körül elkezdtem reménykedni, hogy hátha mégis háromnegyedkor vége lesz az egésznek, mert elkezdtünk légzőgyakorlatokat csinálni, de nem, utána jöttek még csak a hasizomgyakorlatok. Nem részletezem, pontosan egy óráig tartott. Alig bírtam visszavánszorogni a szekrényemhez.
Ja, egy cseppet sem voltam menő a sötétkék-piros szerelésemmel. A trendi lányok feketében, babarózsaszínben és/vagy szürkében feszitenek.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
korcsolya 2010.10.01. 14:23:59
Dortje 2010.10.01. 22:06:04
Nekem is el kellene kezdeni, de kellene hozzá egy közeli barátnő, aki lejár velem, és felhív indulás előtt 5 perccel, hogy igenis induljak el, és ne forduljak vissza....
zuzmó 2010.10.02. 17:08:53
Panzej 2010.10.04. 21:05:22
Kori, én leégtem, ruházatilag és fittségileg is, de nem érdekel, hajt valami csendes dac. Majd én megmutatom!:-D
Dortje, Zuzmó, gyerünk, ne gatyázzatok! Amiről nem írtam, az az, hogy amellett, hogy borzasztó volt, azért marha jó érzésem volt napokig, hogy hú, mennyit tettem az egészségemért. És sokkal jobb volt a közérzetem, jobban aludtam, stb. Persze mindezt leírni akkor egyenlő lett volna a beismeréssel, hogy nem is volt olyan szörnyű, pedig dehogynem! :-)))
deborah 2010.10.08. 09:48:40
Panzej 2010.10.13. 11:45:47
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal
Utolsó kommentek