Lackó bizalmatlanul szimatolgatja az elétolt kaját. Épp csak hazaestünk az oviból, ilyenkor a rajzszöget is megeszik a kölkök, ám Lackó két harapás után mégis rákérdez:

- Mi ez, mami?

- Lekváros bukta, szívem.

-Jó, jó, na de hol van belőle a lekvár?? - kérdezi a gyerek csodálkozva, én meg magamban bólintok. Jó a kérdés, röpke húsz évvel ezelőtt én is feltettem ugyanezt a kérdést, egy ugyanilyen bukta felett ülve. - Harapj egy jó nagyot, és máris odaérsz a lekvárhoz! - javasoltam Lackónak, aki buzgón neki is látott, majd két perc után maga is meglepődve, izgatottan kiabálni kezdett:

- Itt a lekvár, mami, odaértem, tényleg van benne!

- Mutaaasd! - szaladt oda Mici ámulva

- Itt van, nééézd, Mici! Ez a barna itt, látod?

- Az enyémben nincsen.. - kezdene rögtön a hisztibe Mici, de Lackó idejében leinti.

- Biztos a tiédben is lesz, majd figyelj, és szóljál! - izgulnak a kölkök, én meg csak csendben hüledezem mellettük, mert sosem gondoltam volna, hogy egy lekváros bukta nagyobb meglepetéseket tartogathat, mint a Kinder tojás.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.