Nem tudom, miért kellett. De tényleg. Olyan szép nap volt, Szegeden voltunk, rokonoknál, minden jól sikerült. Aztán jött az a hülye telefon, és elszürkült a napfényes délután.

Mikor először hívott a tesóm, fel sem vettem. Épp egy érdekes téma közepén voltam, hát majd visszahívom a kocsiból, gondoltam, úgyis mindjárt indulunk. Aztán öt perc múlva megint csörgött, én meg csodálkozva emeltem a kagylót, mert nem szokott ennyire sürgős lenni, két hívás között egy hét azért minimum eltelik, valami történt, valami nem stimmel.

Ritkán szomorkodik az én tesóm. Van rajta valami erős páncél, dacból, büszkeségből, és van benne egy olyan adag könnyedség, pozitív energia, amivel rá se ránt a bajra. Most ennek nyoma sem volt, üres, és szomorú volt a hangja. Tehetetlen voltam, és tudtam, hogy ő is.

“Csak el akartam, mondani, csak el kellett, hogy mondjam neked. Még nem lehet bemenni, még dolgoznak a tűzoltók. Még nem tudom, mekkora a kár. Kaptam egy cigit. Még kell egy kis idő, még fel kell ezt fognom.”

“Én örülök, – mondtam idétlenül, – hogy megúsztad, hogy nem égtél benn.”

Mert igen, a lángok már a plafonon futottak végig, mikor a haverja benyitott abba a próbaterembe, a háromból az egyikbe, lángoltak a több százezer forintos erősítők, hangfalak, és nem volt más lehetőség, ott kellett hagyni, menekülni kellett.

A tűzoltók az egész utcát lezárták. Egy órán keresztül dolgoztak. Mire mi odaértünk, por és korom mindenhol, betört ablaküveg, sötétség. És ott állt a tesóm, kormosan, piszkosan, a barátaival, az üzlettársával, de már felöltve a páncélt, már kihúzva magát. És megmutatta nekünk a romokat, tárgyilagosan, természetesen, határozott hangon, én meg csak néztem, néztem a pusztulást, egy terem meg a folyosó, és persze az elektromos hálózat, a klíma, a kosz és a por, az eszméletlen munka. A bevételkiesés, és a papírmunka a biztosítóval.

Én sírni tudtam volna, de ő már tervezett, már gondolkodott, már telefonált. Holnap nekiáll, holnap megcsinálja, holnap újrakezdi.

És én tudom, hogy sikerülni fog neki.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.