2012.02.21. 16:38
Csak olyan hétköznapi
Brékó-brékó, csoda történt. Nem az, hogy jelentkezem, nem. Én nem vagyok érdekes, én csupán alkotói válságban szenvedek, minden téren, és általános téli depresszióban, amit ólmos fáradtság és a költözés pánikrohamai színesítenek csak, szóval másról van szó. Röhögjetek gyerektelenek, mosolyogjatok csak diszkréten akár ideiglenesen, akár permanensen egy gyerekesek, de nálunk a csoda az, hogy jelen pillanatban hosszú idő óta először mindkét gyerek EGYSZERRE alszik délután. Nem húsz percig, nem félóráig, hanem MÁR egy órája CSEND van, én pedig nem vagyok fáradt, nem érdekelnek az akut dolgok, csak jól érzem magam, és a klavin pötyörészek.
Olyan jó ez a csend. Csak ülni kell és hallgatni. Egy gyerek sincs körülöttem, egyedül vagyok. És ezt meg kell becsülni. Megfürdetni az idegeimet a nyugalomban, kipihenni az elmúlt órák kétgyerekes hektikáját. Az életmentéseket, mikor Isti újabb és újabb műanyagdarabbal, fagyönggyel a szájában vigyorgott fel rám, a hirtelen lefáradásokat, amikor egy-egy agysejtem feladta a küzdelmet Palkó kiszámíthatatlan kis vattafejű gondolatai majd tettei nyomán. A lakásban szanaszét heverő igen apró tárgyak vadászatát, a nagyobb holmik állandó pakolászását. A rutinba pár hete beépült, régi jóbarátként üdvözölt pempőzést, a két kézzel kétfelé etetést, majd az egyéb szükségletek kielégítését.
József Attila képes volt a Dunában evickélő dinnyehéjból is világraszóló gondolatokat kreálni. Én nem tudok, pedig a téma minden nap itt hever, a sáros csizmámban, a konyhában fortyogó fazékban, a süvítő kismotoron vagy Isti szájában szép lassan eltűnő méretes papírdarab formájában.
De én lúzer vagyok. És csak a csendről írok. Nem világraszólót. Csak olyan kismamásat.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
egyedi 2012.02.21. 23:31:32
p.tree 2012.02.21. 23:42:26
cantaloupe 2012.02.22. 14:33:25
nyúlmama 2012.02.23. 16:54:02
Úgyhogy max. megértésem.
Vargagi 2012.02.24. 19:26:04
mégnem 2012.02.26. 06:00:14
Az apró tárgyak, ceruzák, papírkák összeszedegetése is megvan. A nagy apró kajadarabkákat is dobál le az asztal alatt kúszó kicsinek.
Nagyon fárasztó.Pedig csak két gyerekem van.
Hajrá, Panzej, sok-sok energiát kívánok! A télnek legalább vége.
januar18 2012.02.27. 21:40:19
Aztán a nagyobb gyerek 2 évesen és 3 hónaposan leszokott az ebéd utáni alvásról, úgyhogy most már esély sincs erre.
Nagyon szeretem a blogod, csak most jöttem rá,hogy indapass kell a hozzászóláshoz.
korcsolya 2012.02.29. 13:27:35
Off: nemsokára szülök, drukkoljatok.
Utolsó kommentek