Panzej 2012.11.30. 08:14

Röpke

Karrierépítés, harminc évesen házasság, majd két gyönyörű gyerek. Na persze, bontom szét egy ironikus fintorral a harmadik és a negyedik kölkömet, majd elképedve nézegetem az ordító Palkó karján a szabályos, kör alakú harapásnyomot. Füstölögve csapom a hónom alá négyeskét, akinek ártatlanul nagyra nyílt szemében értetlenséggel vegyes kétségbeesés villan. Persze, hogy nem érti, hiszen csak a tanult mintát követte, tudom én is, dehát... Egy ilyen harapással csak kiérdemelte, hogy élete egyik első büntetéseként a kiságyban landoljon, "gondolkodni". Megjegyzem nehéz egy ilyen kiskölköt "büntetni". Egyrészt azért, mert egyelőre körülbelül a mohák és a zuzmók értelmi szintjén ficánkol, másrészt olyan cuki képe van, hogy elfacsarodva, bömbölve, könnyesen-taknyosan is megzabálná az ember. A nagynak viszont elégtétel kell, így megindulok kifelé a szobából, kőkemény nő vagyok, Isti meg oltári cuki, - még akkor is, ha mindeközben az alsó szomszéd összehúzott szemöldökkel vizslatja decibelmérőjét.

Közben Palkó könnyei már felszáradtak, tetszik neki a dolgok alakulása, elégedetten markolássza a mozdonyokat és mint általában, újra és újra megpróbálja megdönteni a legtöbb valaha összekapcsolt mozdony Guiness rekordját. Én dolgom végezetten a nagyobbak szobájába be, kiselőadást tartani a hülye, buta, dilis, pisis szavak gyakori használatának káros következményeiről, majd újra vissza Istihez, aki tulajdonképpen csendben van. Ami, mivel egy édescuki zuzmóról van szó, mindig különös izgalmakat rejt magában.

Aztán hamar félre kell tennem az aggályaimat. És gondolatban bocsánatot kell kérnem két kis szöszke zuzmómtól. Mert ott ülnek, mindketten, egyik a rácson innen, másik a rácson túl, a mozdonyok meg ki- s be vándorolnak a harapott kezecskéből a könnyektől maszatos mancsokba és vissza. És Palkó rendületlenül magyaráz, és Isti figyelmesen hallgatja.

Észre sem vesznek, ahogy támasztom az ajtófélfát. Világbéke van.

A bejegyzés trackback címe:

https://panzej.blog.hu/api/trackback/id/tr864930735

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

OMara 2012.11.30. 11:55:45

Panzej!
Örülök, hogy visszatértél. már nagyon ki voltunk éhezve a gyerekekkel kapcsolatos hírekre.
Remélem, hogy hamarosan fel fogsz tenni fotókat is a gyerkőcökről
Amit viszont nem volt jó olvasni, még ha csak céloztál is rá,..nos úgy látom a szomszédaid nem nyugodtak le, sőt. Ha már bírósági papírokat olvasgatsz, akkor igencsak eldurvulhatott köztetek a vita.
Amúgy ezeknek az embereknek nincs más elfoglaltsága mint azt figyelni éppen milyen zajok szűrődek le a lakásotokból?
Nem akarok sarkosan fogalmazni, de valami nagyon nem stimmel ezeknek az embereknek az agyával.

VLSZ (Világ Legjobb Szomszédasszonya) :-) 2012.11.30. 14:41:51

Szia Panzej!

Tegnap nagyon örültem Neked és a legkisebb szöszke zuzmód fejének! ;-)

És végre írsz!!

ÍRJ, ÍRJ, ÍRJ !!!

Mert mindenki örül az írásodnak (akár jó/rossz történésekkel), figyeli nap mint nap a blogodat, fürkészi, hogy na?!, mi lehet Veletek!
És amit írsz pár sort, mindenki örül, hogy hallunk/olvasunk felőletek!
(Remélem, a többi olvasó is így van ezzel!)

Vigyázz magatokra és a kisebb nagyobb zúzmóidra!

Puszi: VLSZ

egyedi 2012.11.30. 18:50:39

@VLSZ (Világ Legjobb Szomszédasszonya) :-): igen! :)
és ez még megható is volt. szeretném sűrűn olvasni én is!
hiányoztál Panzej!