Panzej 2011.05.28. 00:35

Kettesben

Jön a hidegfront, kacsint rám tegnap óta minden utamba akadó ismerős, aztán csodálkoznak, hogy miért nem vagyok boldog a hírtől. Hiszen az köztudott, hogy a frontok kirobbantják a babákat, néznek rám biztatóan, én meg csak legyintek. Kackackac. Frontok, ugyan már. Belőlem majd csak a doki, a 42. héten, piszkálással, burokrepesztéssel, utálom.

És egyébként is. Felejtsen el minket az a hidegfront, már három napja meg van tiltva a gyerkőcnek, hogy ma kidugja az orrát. Végre ugyanis van egy szabad esténk, a kölkök vidáman viháncolnak a nagymamánál, mi pedig elmentünk KETTESBEN az új lakásba lecsekkolni a felújítást, utána kenyérlángost ettünk KETTESBEN egy kis vendéglőben, KETTESBEN nyugisan bevásároltunk, és sokat, nagyon sokat beszélgettünk. KETTESBEN.

Kellenek ezek a kettesben töltött esték, és kellenek ezek a felnőtt, házon kívüli  beszélgetések. Most például ennek köszönhetően lehet, hogy vége a szerencsétlenkedésnek, és mégiscsak lesz neve Félgyerkőcnek. Persze a végeredmény egyelőre titkos, és még akár változhat is, ez egy hatalmas bréking az elmúlt hónapok dilemmái után. Egyre jobban alakul a kép a fejemben.

Mintha már az arcát is látnám.

A bejegyzés trackback címe:

https://panzej.blog.hu/api/trackback/id/tr192937879

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fantam 2011.06.03. 14:05:04

SZia!

Még sosem írtam, de már Palkónapló óta olvaslak és nagyon tetszik. Most is csak azért írok, hogy hol vagy? Nem szoktál ilyen nagy szünetet tartani. Vagy tán-tán egész lett a félgyerkőcből?

_ludmilla_ 2011.06.03. 15:57:20

Szia Panzej!
Igen igen, tényleg nagy a csend...
Szorítunk, drukkolunk és várjuk a híreket :-)