Panzej 2010.08.30. 22:08

Van benne valami

Állok a konyhában, vágom össze a petrezselymet, mikor egyszer csak feltűnik a férjem. Már messziről látszik, hogy feszíti a mondanivaló, és fontos lehet, ha hajlandó otthagyni a kedvéért még a számítógépet is, amit magunk között csak "ribanc"-nak hívok. Nem véletlenül. Ő az, akivel szégyentelenül, nap mint nap késő éjszakába nyúlóan randizik a férjem.

-Te figyelj, olvastam valami érdekeset. Tudtad, hogy a csecsemőknek kezdetben egészen fejletlen az agya, és csak idővel válik, szépen lassan egyre bonyolultabbá? Akár az evolúciós fejlődés során. Szóval most nekünk valójában nem egy Palkónk, hanem egy papucsállatkánk van. Egyelőre. - néz ellágyult tekintettel a közelünkben játszadozó kókuszdiófejűre, aki, mintha demonstrálni akarná apja tudományos olvasottságát, éppen megpróbálja izomból belepréselni a kockát a játékgömb háromszög alakú lyukjába. Koncentrál, izzad, tátott szájából földre csöpög a nyál, aztán rámnéz, elvigyorodik, én meg visszanyelem a mentegetőzést, miszerint a körbe már azért ügyesen be tudja pattintani a gyerek a hengert. És inkább összemosolygunk L-lel. Nem szólunk semmit. De annál többet gondolunk.

Mert nincs még egy ilyen édescuki papucsállatka kerek e világon.

A bejegyzés trackback címe:

https://panzej.blog.hu/api/trackback/id/tr202260141

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.