Panzej 2010.08.17. 00:38

Tudom is én...

Én nem az a fajta vagyok, aki akkor lángol az ihlettől, ha rossz a kedve. Pont fordítva. Akkor esik jól az írás, ha jókedvű vagyok, ha gondtalan, ha ellágyult, esetleg mérges. Most tehát csak kötelességből rovom a sorokat, meg talán terápiás célból. Hátha segít ez a kiírósdi. Mert napok óta csak kerget a rosszkedv és az indulat egyik szobából a másikba, lefojtott energiák keresik az útjukat, és tehetetlen vagyok, és nem tudom őket elvezetni, mert nincs rá lehetőség, mert nem tudok kitörni. Mert nincs merszem, mert nincs hová.

Úgy érzem magam, ahogy már biztosan érezték sokan, még ha nem is vallották be, még ha le is tagadták, szemérmesen elfedték maguk elől, elkergették maguktól, szóval úgy érzem magam, mint aki gúzsba van kötve, sarokba van szorítva. " Mert ahol gyerek van, ott már kicsi az asszony " olvastam valahol, és tényleg. Tegye fel a kezét az, aki nem ment össze gyerekszülés után. Aki nem veszített az önbizalmából az otthon töltött évek alatt. Aki megmaradt olyannak, amilyen volt.

Néha egyszerűen semmi kedve az embernek kisimítani az összegubancolódott szálakat, megérteni a problémákat, türelmesnek, belátónak lenni. Néha csak ki akar lépni, tovább akar menni, és kész. Nem a házasságomról beszélek, sokkal többről annál. Ha rajtam múlna, most minden szinten tiszta lapot húznék. Vagy kezdeném az egészet előlről. Persze nem lehet. Mert ott vannak a falak, a kötelességek. Mert ott van az idő. És ott vannak a gyerekek.

Nem bírom már a hibernációt. Nagyon szeretném már visszakapni önmagamat. Csöpög már a jégpáncél, ami körbevesz.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://panzej.blog.hu/api/trackback/id/tr692226964

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

OMara 2010.08.17. 10:51:28

Ismerem ezt az érzést. Ami lehet a fáradtságtól, vagy a napi , az évek óta tartó rutin egyhangúságától.

Most már egyikünk sem húzhat tiszta lapot! Nem kezdheti újra ugyanezt az életet, ezekkel a "szereplőkkel", és nem kezdhet bele valami egészen másba sem!

Ha megnyerte hagy vigye!
Szól a mondás!!

Nem vagyunk egyformák. Valaki/k/ ebben az állapotban érzk úgy hogy kiteljesedett az életük, mások ugy érzik belefáradtak abba a gúzsba, amibe annó boldogan , és önszántukból mentek bele.

Engem, annak ellenére, hogy semmi segitséget nem kaptam sem a babázáshoz, sem később, valószinű a folyamatosan végzett munka, "mentett" meg etttől a közérzettől. Az én rosszkedvem más forrásból táplálkozott. Amikor a férjem látta rajtam a jeleket, elintézte , hogy szabadnapom legyen, amikor csak flangáltam a városban,.....semmi mással nem törődve.

Megértem a nem éppen jó hangulatodat, és a bensődet feszitő energiákat is. Amiket ki kellene valahogy engedned, ha nem teszed akkor előbb vagy utóbb utat találnak magiknak és nem feltétleűl jó irányba.
Én úgy érzem te egy nagyon aktiv nő lehettél a házasságod és a szülések előtt. Nyilván cukik a gyerekeid, imádnivaló a férjed, de ez kevés, pontosabban nem érzed ezzel együtt kereknek az életedet.
Ami talán oldana ezen a közérzeten az szerintem valami egészen más elfoglaltság lenne.Valami munka, amivel ujra ki tudnál teljesedni.
Igy talán teljesen elolvadna az a bizonyos jégpáncél.:)

Nacsi 2010.08.17. 14:32:37

No és biztos vannak barátaid is, akiknek széles a válluk még akkor is, ha nem mindenben értetek egyet ;-)
Egy jó kiülős csajparty sokmindenen átsegíti az embert!!!!!!!

Panzej 2010.08.17. 22:45:34

Mostanában a barátaim nagyon elfoglaltak. Pedig tragikus helyzetem valóban egy Hubiért kiált :-)

OMara 2010.08.17. 23:14:59

Talán javúlna a közérzeted, a hangulatod, ha pár napra, persze a gyerekek nélkűl elutaznátok valahová az uraddal.
A gyerekeid olyan szeretnivalóan helyesek, biztos szivesen vigyázna rájuk a rokonság.

Panzej 2010.08.18. 11:32:28

Sajnos erre az évre mi már szerintem kimerítettük a gyerek nélkül elutazunk lehetőségét..
Nem tudom mi kellene nekem. Valószínűleg értelmes, kreatív munka, ahogy írtad.
De még csak az is lehet, hogy az augusztus miatt van ez az egész. Meg hogy kissé meg nem érdemelten rugdostak meg az elmúlt időben. És nem is egyszer.
De szedem össze magam, augusztus 24-e után meg már biztos talpon leszek.

Magenta (törölt) 2010.08.19. 07:41:37

Kik rugdostak meg és miért?

Túlleszel ezen az időszakon, tarts ki! :)