Olvastam egy blogbejegyzést, mely szerint igazán helyénvaló és bölcs döntés volt, amikor egy másik blogbejegyzés szerint egy gödöllői étteremben rendre utasítottak egy nyilvánosan szoptató anyukát.

A szoptatás természetesen nem úgy történt, hogy az anyuka hangos "hahó, ide nézzetek!" felkiáltásokkal kiült az étterem kellős közepére, majd melleit kiterítve arcán a Mindenható Anya szent mosolyával figyelte csámcsogó csemetéjét, miközben apuka filmezett, a család többi tagja pedig szótlanul, ájtatos szemforgatással figyelte a jelenetet, nem. Az anyuka megkérdezte a pincért, hogy HOL szoptathat, azaz el óhajtott vonulni, hogy NE zavarja a többi vendéget, illetve hogy NE kelljen feleslegesen mutogatnia a mellét (három gyerekes, még mindig szoptató anyukaként mondom, hogy nem, mi szoptatós mamák nem szívesen rakjuk ki a mellünket mások arcába, bennünk is maradt szemérem, ami lehet, hogy abszurd azok után, amiken a terhesség és a szülés során végigmentünk, de így van), majd miután a pincér a vécébe irányította anyukát és dedet, a kismama inkább a kulturált körülmények közötti, másoktól diszkréten elfordult, kendő alatt szoptatás mellett döntött. A pincér persze nem bírt magával, és felszólította a kismamát, hogy hagyja abba a szoptatást, erre válaszul a család felháborodva lelépett, én személy szerint csak azt sajnálom, hogy az apuka nem nyomott egy tockost a pincér túlságosan is kifinomult buksijára, amit a szóban forgó egyén remélem még sokat fog a falba verni hülyesége felett érzett szégyenében - az első gyerek születése után.

"Bölcs döntés volt, teszem hozzá, a többi jelenlévő szempontjából biztosan" mondja radikálisan őszinte Szekszkazán barátunk, aki tüzes mivolta mellett is józan paraszti észt tulajdonít magának, majd hosszas fejtegetésbe kezd, hogy nemcsak a szoptatás, hanem már az előkészületek is ingerlik, ahogy az ordító gyerek is, aki nem való étterembe. És persze a szoptatás is rendkívül bosszantó, ami olyan intim, mint a "szarás", sőt, kábé ugyanaz, és egyáltalán. Jaaaj, alig bírok írni, annyira röhögök. Te szegény, te. Úgy elképzellek otthon, ahogy a klotyóban elbújva szeled a szalonnát a kenyered mellé. Mert ugye az evés az legalább olyan ciki, mint a szarás, bár aztán a következő mondatodból kiderül, hogy te még vendéglőbe is jársz, méghozzá nem is egyedül, most akkor hogy is van ez? A csecsemő nem ehet a vendéglőben, csak a felnőtt? Ó, bocsánat, szóval akkor a kétéves sem ehet, mert az nem felnőtt? Vagy az már nem csecsemő, az már ehet? Akkor is, ha szerteszét folyik a szájából a kaja, és kétpercenként leesik a villája? Vagy az evés tényleg nyilvános székelés, akkor pedig te, te okos, józan Szekszkazan, te nyilvánosan székelsz az étteremben a sok-sok hasonszőrű barátoddal és ez rendben van? Esetleg gondoltál már valaha arra, hogy mi van akkor, ha Ti zavarjátok a csecsemőt hangos beszéddel, cigarettázással, csámcsogó székeléssel?

De nézzük csak tovább.

Mert ugye józan paraszt Szekszkazan kulturális színvonalába nem fér bele a csecsemő bömbölése. Pedig, kérem, a csecsemő szoptatás közben nem bömböl. Sőt, megsúgom, kedves Szekszkazan, mert a véleményed alapján gyereket, pláne csecsemőt te eddig valószínűleg csak a szomszédos asztalnál láttál, miközben ugye nyilvánosan székeltél, hogy a csecsemőt azért kell szoptatni, hogy NE bömböljön. Bizony, bizony, ilyen egyszerű a dolog. De persze tudom, a gyerek ne bömböljön, ÉS ne szopjon a vendéglőben, sőt, egyáltalán ne is menjen oda. Vagyis anyuka nem mozdulhat ki esténként, sőt, ha egy kirándulás során a család megéhezik, anyuka maradjon az utcán, és egy padon falatozzon, meg szoptasson, míg egy járókelő fel nem kéri, hogy ugyan már, ne szoptasson az utcán, az olyan, mint a nyilvános székelés. Mégis van ugye egy kulturális színvonal, ugye, hogy ugye. Szóval jobb, ha anyuka otthon marad, naná, hogy hónapokig, sőt, talán évekig, mert ki tudja, mit gondol majd róla józan Szekszkazan, és jó barátja, a Pincér, ha a másfél évessel tér be az étterembe, akinek még kaját kell melegíttetni, és partedlit kötni a nyakába, majd fél percenként rászólni, hogy csendesebben, kicsim.

Szekszkazannak mindent szabad. Beszólni az anyukának, megveregetni a kirekesztő, "bölcs" pincér vállát, és lovagiasan megvédeni az éttermekben legtermészetesebben dolgukat végző, táplálkozó, vagyis nyilvánosan székelő közönséget az éttermekben rohamosan elszaporodó, nyilvánosan kendő alatt elfordulva szoptató kismamák hadától. Bravó. Csak tudod, kedves Szekszkazan, mivel a te orrfelhúzott, kozmopolita értékrendedbe nem fér bele egy gyerek, még a szomszéd asztalnál sem, talán mégis csak gyakorolj egy kis toleranciát, és viseld el azt, hogy mások a vállukra veszik, helyetted is a gyerekszülés és nevelés, közte a szoptatás és büfiztetés gondját. És húzd csak meg magad szépen a sarokban, csendben, a többi finnyásan székelő barátoddal együtt. Mert akár tetszik, akár nem, ez a most még büdöset büfiző gyerek fogja megfizetni a te nyugdíjadat is ám, ha egyszer majd túl nehéz lesz felemelni a kaszát, hogy tanító jelleggel suhints egyet-kettőt a diszkréten szoptató kismamák és a velük szolidarító, étterembe csak szökőévben vetődő családok felé.

Az eredeti cikkben szereplő kismamának pedig bátran ajánlom a kellemesen belvárosi fekvésű, jónevű Gerlóczy kávéházat, ahol az átnyújtott üveges bébiételt a kismama kérése szerint mikrohullámú sütőben vagy forralt vízben melegítik az előzékeny pincérek, és ahol a barátnőm diszkrét kérdésére, hogy hol tudná megszoptatni kéthónapos kisbabáját, a pincér csak nagyvonalúan széttárta a kezét, és azt mondta: - Itt, itt bárhol lehet szoptatni, kedves asszonyom.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://panzej.blog.hu/api/trackback/id/tr222119843

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tündér a varázspálcával · http://szulunkosztcsok.blog.hu/ 2010.06.30. 07:30:08

Sajnos divat lett a szoptatás-babahordozás-háborítatlan szülés vonalon mozgó nőket leősanyázni, dehát az egyszerű blogoló férfinép sztereotípiákban tud csak nőkről beszélni, mert egy valódival sem volt szerencséje még találkozni. Az ilyeneket csak sajnálni tudom, mert vagy a saját gyerekét neveli majd high-tech agymosott módon, vagy véletlenül utánanéz, hogy mi a gyereknek a legjobb, és akkor macsóság ide vagy oda, kénytelen lesz beismerni, hogy tévedett.

OMara 2010.07.02. 17:08:01

Én úgy gondolom, hogy ha aprónéppel szervezünk családi, netán éttermi programot azt a gyerek biológiai órájához, azaz a szoptatási időhöz ajánlatos igazitani. Pont azért, hogy nyugodt és elégedett legyen a babánk, és a családi program is feüdülés legyen főleg az anyának. Ám a babák viselkedése tényleg kiszámithatatlan és annak ellenére, hogy már otthon szoptatott az anyuka, eőfordúlhat olyan éttermi szitu, hogy a gyereket csak egy ismételt laza szpotatással lehet megnyugatni, az adott helyen ami jelen esetben egy étterem volt.
A beszólókról megvan a véleményem , valószinú sohasem volt gyerekük, vagy enyhén bórgőzős állapotban kivánták a figyelmet a beszólással magukra irányitani. Eszükbe sem jutott, hogy az anyuka nem feltünési viszketegségből akart szoptatni.
Kevés még a baba-mamabarát hely, legyen az áruház vagy intézmény. Pl, ha kisgyerekes anyuka aki kénytelen magával cipelni a gyerőcöt mondjuk egy postára,nem tudja holmegpisilteti a gyereket Kizárólag az ott dolgozók jóindulatán múlik a kissé kellmetlen helyzet megoldása.
Visszatérve a témához: Ha a pincérbe szorúlt volna egy kis emberség, felajánlotta volna az étterem egyik pl irodáját erre a célra.
Ehelyett egy igen kellmetlen hangulatot generált és valószinű a többi vendég is rosszúl érzehette magát, főleg ha azok a gyerek szüleivel értettek egyet."Reklámnak" is rossz döntés volt mert ezek a vendégek,és a szoptatós kismama családja is messzire el fogja kerűlni a jövőben ezt az éttermet.

Gratula a Gerlóczy utcában működő kávéház dolgozóinak. Ez a magatartás többet ér bármilyen "hirdetésnél".

Scarlett O´Hara 2010.07.02. 17:08:01

Remélem, kirúgják az idióta pincért!

Én sosem voltam hajlandó nyilvános WC-ben szoptatni, számomra az annyira undorító, mocskos és megalázó.

Kívánom Szeszkazan-Szekszkazan barátunknak, hogy egyszer majd az ö feleségével és apró csecsemöjével is hasonlóan bánjak.

Paramami 2010.07.02. 17:28:10

Még ha csak a nyugdíját fizetné majd Palkó! De mit gondol Szeszkazan, kiből lesz majd az orvosa, rendőre, postása, bolti pénztárosa, sorolhatnám, ha mi nem szülnénk szopós gyerekeket? Mert itt nem arról van szó, hogy Szeszkazan pl. kivonja magát a rendszerből, most jól megszedi magát (gyerek nélkül ugyebár lehet jól élni és még tőkét is gűjteni esetleg), és majdan lemond nagyvonalúan a nyugdíjáról, hanem arról, hogy gyerekek nélkül szó szerint működésképtelen lenne (lesz) a társadalom. Aki ebbe képtelen belegondolni, az nem tudom, hol áll értelmileg.

Paramami 2010.07.02. 17:34:52

Ja, az nagyon vicces, ahogy Szeszkazan boncolgatja, hogy milyen ROSSZ szegeny gyereknek, ha nem otthon van. Nem társadalmi lények vagyunk, a gyereknek nem ingerekre, társaságra van szüksége ám, hanem otthona melegére, benne a tündibündi műanyag játékaira. Hát nem tudom, az én kölkeim kb. 6 hónapos korukig magasról tettek arra, hogy hol voltak, csak én ott legyek. Mi rendszeresen jártunk moziba csecsemőkkel (délelőtti előadásra azért, ahol rajtunk kívül más nem nagyon volt, biztos, ami biztos) - tökmindegy volt a két hónaposnak, hogy hol alszik. Jelenleg 1,5 éves miatt valóban nem járunk étterembe, mert mi nem bírjuk ki, amit ott művel, de csecsemő korában még egész más volt a helyzet. Nyilván fontos a stabilitás is a gyereknek, de megnézném, hogy hülyül meg anyuka kisdedével egyetemben, ha mondjuk egy évig (a csecsemőkor vége) nem mennének sehová, nehogy már túlterheljék a gyerek sérülékeny idegrendszerét! Ha valaki ezt egyszer végigcsinálná, borítékolom, hogy mindenre vágyna már a végén, de testvérre arra nem, tehát aki ilyen példaszerűen nevelne egy gyereket, az tuti nem járulna hozzá a társadalom reprodukálásához. (Na jó, biztos van egy-két kivétel, de szerintem nagyon kevés lehet.)

Maszat Janka 2010.07.05. 12:39:17

Jajj de jó hogy ezt megírtad, remélem elolvassa az a paraszt a józan eszével. Azon még tényleg külön lehet röhögni, hogy a gyerek nem érzi jól magát, mert nincs az otthon szaga meg a kiságy!
Ez nem ide tartozik, de kíváncsi lennék, hogy mivel nem írtál róla semmit, a család összepakolása a nyaralásra neked már rutinból megy 3 gyereknél, semmi idegeskedés? És az utazás? Éjjel jöttök-mentek? Köszi

Panzej 2010.07.08. 23:45:07

Szia Janka!
Nálunk a férjem pakol. Imád, tud is, el is zavar, ha a bőrönd közelébe megyek. De én készítem össze a ruhákat, igyekszem minél kevesebbet, szerencsére nagy a kocsi csomagtere, passzentosra beférünk mindig. Általában, hacsak tehetjük, vasárnap indulunk, akkor nincs nagy forgalom (most visszafelé csütörtökön jöttünk, és halálos volt..). Reggel kilenc előtt nem tudunk elindulni, kábé háromszor állunk meg hosszabb időre. Szendvicseket kézből esszük, rohangálás közben. Gyerekeknek délután van pár óra mozi a kocsiban, van ugyanis egy régi, egyképernyős autós dvd-lejátszónk. Nagyon hasznos hosszú utakra.
Most az odaút Provance-be 14, a visszaút 16 óra volt.
Szóval így valahogy.

zuzmó 2010.07.09. 11:00:03

Nálunk is a férjem pakol :DDD ! Tán a hapsik térlátása jobb lehet, mert amikor én már reménytelennek látom a helyzetet (EZ a mennyiségű holmi EBBE a csomagtartóba idén biztos nem fér be egyszerre ), ő mindig bravúrosan elrendez mindent, és még hely is marad :). Ez az autós DVD lejátszó jó ötlet, mert a másfél évesem múltkor a két órás útból egyet konkrétan végigordított. Lehet, hogy egy kis rajzfilmmel le lehetne kenyerezni legközelebb...

Maszat Janka 2010.07.10. 19:20:13

Jaj de jó nektek, lehet hogy nekünk is ezt kéne bevezetni. Nekem esetleg annyit mond, hogy mit kell idegeskedni, legfeljebb levesz még egy bőröndöt (a hatodikat) a szekrény tetejéről. A ruhákat illetően most már én is tanultam, hazaérve felírtam hogy miből mennyit használtunk. A dvd lejátszót elvből elleneztem, de nekem is eszembe jutott hogy bizony jó lenne, mert azért nehéz ötpercenként új érdekességgel előállni